Egy új, egyszerű módszer a gyermekek tápláltsági állapotának becslésére

Az antropometriai vizsgálatok mai gyakorlatában a WHO (Monasta és mtsai 2011) ajánlására a gyermekek tápláltsági állapotának becslésére a testtömeg-index (body mass index – BMI, testtömeg/testmagasság², kg/m²) életkortól és nemtől függő referencia-sorozatait használjuk. A BMI valóban alkalmas az extrém tápláltsági állapottípusok szűrésére, az extrém mértékben alultáplált és extrém mértékben elhízott formák azonnali felismerésére. Azonban például nem alkalmas annak megállapítására, hogy túlsúlyos tápláltsági állapot esetében a testtömegtöbblet a zsír-, izom-, illetve csonttömeg egyikének, vagy ezek együttesének megnövekedett mennyiségére vezethető vissza. Az antropológus szakma ezért azt ajánlja, hogy a tápláltsági állapot becsléséhez a BMI érték mellett a testszerkezeti vizsgálat eredményeként kapott, testösszetevő komponensekre vonatkozó adatokat is vegyük figyelembe (Zsákai és Bodzsár 2012).
A gyermekek tápláltsági állapotának otthoni környezetben való becslésére a BMI-n kívül nincs más támpontja a családoknak, pedig egy elegendő pontosságú otthoni becslés időben tájékoztathatná a szülőket és gyermekeket a z utóbbiaknál megjelenő enyhe tápláltsági állapotbeli zavarokról.
Éppen ezért célunk a gyermekkori tápláltsági állapotbeli zavarok felismeréséhez könnyen használható, speciális antropometriai vagy testösszetétel becslő műszert nem igénylő módszer kidolgozása. Minden családban van mérőszalag, amivel a gyermekek törzsének, illetve végtagjainak kerületi méretei lemérhetők. Célunk azon kerületi testméretek beazonosítása, amelyek együttesének alkalmazásával a gyermekek tápláltsági állapota – a BMI ismerete mellett – otthoni körülmények között (is) megfelelő pontossággal meghatározható.
Az ELTE Embertani Tanszékének Szomatometriai Laboratóriumában megtalálható InBody 720-as típusú bőrellenállás-mérésen alapuló testösszetétel-analizátorral nagy pontossággal becsülhető a vázizom- és zsírtömeg mennyisége (Bodzsár és Zsákai 2013, Karkus és mtsai 2014). 9-16 éves gyermekek egy csoportján (n: 200) az InBody 720 típusú műszerrel meghatározott zsírtömeg becslésére nagy pontossággal alkalmas, könnyen mérhető kerületi testméreteket beazonosítottuk, és kidolgoztuk új módszerünket, amellyel a gyermekkori tápláltsági állapotbeli zavarok felismeréséhez a BMI becslést a kiválasztásra került testméretek (derékkerület, kézkerület) alapján adható testösszetételi becslések egészítik ki.

A módszert kidolgoztuk, itt is közreadjuk. A jövőben egy fittségi felméréssel is ki kívánjuk egészíteni.

A tápláltsági állapot becslésére alkalmas új módszer elérhetősége: kalkulátor
 

A két testméret mérésének technikája:

- derékkerület (cm): A mérőszalagot vezesse az álló gyermek dereka (a gyermek törzsének   legkisebb kerületű régiója, a köldök magasságától általában pár centiméterrel fentebb, ha   szemben áll a gyermekkel a test oldalsó kontúrjának legjobban behúzódó része, lásd ábra)   körül, úgy hogy szalag vízszintesen fusson körbe a gyermek törzsén!   A méretet centiméterben kell majd a kalkulátorba beírni.
- kézkerület (cm): Lazán kifeszített kéznél a mutató- és kisujj tövének egymástól legtávolabbi   kidomborodásain kell körbevezetni a szalagot (ott ahol az ujjpercek csontjai és a tenyeret   alkotó kézközépcsontok ízülete tapintható, ahol az ujjak a tövüknél a tenyér felé hajlíthatóak).   A méretet centiméterben kell majd a kalkulátorba beírni.

 

A módszerrel nem csak gyermekek, hanem felnőttek tápláltsági állapota is becsülhető. Ajánljuk, hogy a szülők is végezzék el a tápláltsági állapotuk meghatározását, a normál tápláltsági állapottól eltérő állapot becslése esetén kérjenek szakemberektől (háziorvos, belgyógyász, dietetikus, személyi edző, endokrinológus stb.) segítséget, hogy minél előbb elérhessék a normál tápláltsági állapot kategóriát! Mind az alultáplált, mind pedig az túlsúlyos/elhízott tápláltsági állapot növeli számos megbetegedés kialakulásának kockázatát gyermek- és felnőttkorbn egyaránt.

 

Felhasznált irodalom

Bodzsár É, Zsákai A (2013) Antropológiai/Humánbiológiai gyakorlatok. Elektronikus tananyag. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_antropologiai_humanbiologiai_gyakorlatok/adatok.html

Karkus Zs, Zsákai A, Bodzsár É (2014) A testi jellemzők és az énkép összefüggései 11-18 éves kor között. Anthropologiai Közlemények 55, 53-62. https://epa.oszk.hu/03100/03120/00073/pdf/EPA03120_anthropologiai_kozlemenyek_55_053-062.pdf

Monasta L, Lobstein T, Cole TJ, Vignerová J, Cattaneo A (2011) Defining overweight and obesity in pre‐school children: IOTF reference or WHO standard? Obesity Reviews 12(4), 295-300. DOI:  https://doi.org/10.1111/j.1467-789X.2010.00748.x

Zsákai A, Bodzsár É (2012) A szubjektív egészségi és a tápláltsági státusz közötti kapcsolat 7-18 éves gyermekeknél. Anthropologiai Közlemények 53, 101-114. https://epa.oszk.hu/03100/03120/00071/pdf/EPA03120_anthropologiai_kozlemenyek_53_101-114.pdf

Zsákai A, Tóth E, Varró P, Koronczai B, Molnár K (2022) Ajánlás a gyermekek tápláltsági állapotának otthoni becsléséhez–Az MTA-ELTE Egészégtudatos Gyermekekért Kutatócsoport által kidolgozott új módszer bemutatása. Anthropologiai Közlemények 63, 109-112. https://ojs.mtak.hu/index.php/anthropkozl/article/view/9589/7779

 

A gyermekek tápláltsági állapotának szűrűséhez a hazai gyermekorvosi gyakorlatban használt, szintén a testmagasság, testtömeg, életkor és nem ismeretében alkalmazható eljárás: letöltés